Szintetikus vagy természetes anyag

Ön tudja mi a különbség a szintetikus és természetes anyag között?

Minden olyan anyagot, amelyet mesterségesen állítanak elő és a természetben nem fordul elő: szintetikus anyagnak hívunk.

Mi az, ami a szintetikus anyagok mellett, illetve ellen szól?

Az első műanyagok a XIX. század termékei. Gyártásuk – ekkor még – rendkívül költséges volt, viszont népszerűségük tartósságuknak köszönhetően töretlenül nőtt, egészen a 20. század végéig.

Elsősorban a ma már alacsony gyártási költség és a könnyű kezelhetőség az, ami vonzóvá teszi őket.
A műszállal gyártott ruhák kevésbé gyűrődnek, hátrányuk viszont, hogy viselésük kellemetlen lehet. A poliészterrel, vagy poliamiddal kevert darabokba könnyű beleizzadni, tehát igen kényelmetlen a szervezet hőháztartása szempontjából. Valójában a bőrünk – mint természetes anyag – nem szereti, ha „műanyaggal van borítva.”

A szintetikus anyagok, műanyagok további hátránya, hogy hajlamosak az elektrosztatikus feltöltődésre és ez negatív hatással van az emberi szervezetre. Az elektrosztatikus töltöttség okozhat fejfájást, fásultságot, huzamosabb időn keresztül viselve, akár rossz közérzetet is eredményezhet.

Gondoljon csak arra, milyen kellemetlen, amikor bármihez hozzáér és megcsípi egy kis elektromosság. Ez azért történik, mert elektrontöbbletet gyűjt össze a műszál, ami a vezető közeghez érve (pl. fém vagy bőr felület) elektromos kisülést okoz. Ez a diszharmonikus érzés, amelyet a szintetikus anyag kelt, ingerlékenyebb viselkedést is előidézhet.

Mi a helyzet a természetes anyagokkal?

Használati tárgyaink nagy része most is műanyag, de ismét teret hódítanak maguknak a természetes anyagok. A természetes szálas natúr anyagokat két nagyobb csoportba sorolhatjuk: a növényi és állati eredetű anyagokra.

Előbbiek közé sorolhatók:

• a magszálak, azaz a növények magján nőtt szálak (ilyen például a pamut),
• a háncsrostok, amelyek a növények szárában találhatók (ilyen például a len, a kender, a rami vagy a juta),
• a levélrostok, mint nevük is mutatja, a növények levelében találhatók (mint például a szizál, manilakender)
• valamint a gyümölcsrostok (ilyen a kókuszdió héjából nyerhető rost).

Növényiek közül a pamut a legismertebb, melyet gyapotból készítenek. Ezen felül ismét egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a lenből, ipari kenderből és egyéb háncsrostokból készült anyagok, a vásznak.

Az állati eredetű természetes anyagok

• a szőrök (például gyapjú, a moherkecske- vagy a kasmírkecske szőre, a teve- vagy a láma szőre, az angóra (az angóranyúl szőre), a lószőr),
• valamint a mirigyváladékok (mint a hernyóselyem vagy a pókselyem)

Állati eredetű anyagok közül a legelterjedtebb és legkedveltebb talán a gyapjú, a valódi selyem és a bőr.

Szinte minden természetes anyagra igaz, hogy jó nedvszívó képességűek, ezáltal alkalmasak arra, hogy megfelelő módon szabályozzák az emberi szervezet hőháztartását és mindemellett kiváló hőszigetelők. Nem utolsó sorban pedig nem töltődnek fel elektrosztatikusan: ezzel is biztosítva a kellemes közérzetet.

Vásárlásainál vegye figyelembe az itt leírtakat, hiszen a természetes anyagok hosszú távon az egészségünk megőrzését szolgálják! Hálószobánk anyagainak megválasztásánál is fontos, hogy természetes anyagokat használjunk. Erről is írtunk Milyen a tökéletes hálószoba? című cikkünkben.